A saj�t megfogalmaz�som:

H�feh�rke �s a h�t t�rpe

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy g�ny�r� hercegn�, akinek haja, mint az �ben, sz�ja, mint a fesl� r�zsa. A gonosz kir�lyn� dolgoztatta, �s cs�nya ruh�kban j�ratta, de a sz�ps�g�t m�g �gy sem tudta elrejteni.

H�feh�rke-mert �gy h�vt�k a sz�ps�ges l�nyt-�lland�an dolgozott, de m�g a munka sem szegte kedv�t. Egy napon tal�lkozott a kir�lyfival, akivel r�gt�n egym�sba szerettek. �m a kir�lyn� nagyon hi� volt, �s a var�zst�kr�t mindennap megk�rdezte hogy ki a legszebb e vid�ken, m�ghozz� �gy:

- T�kr�m, t�kr�m mond meg n�kem ki a legszebb e vid�ken!

�s a t�k�r mindig �gy felelt:

- Te vagy a legszebb e vid�ken.

�m h�feh�rke egyre csak n�tt, �s egyre szebb lett. �gy egy nap a t�k�r nem a kir�lyn�t mondta a legszebbnek, hanem H�feh�rk�t. A kir�lyn� sz�rny� haragra gerjedt, �s a vad�szt megb�zta azzal a feladattal, hogy �lje meg a hercegn�t. �m a vad�sz j�s�gos ember volt, h�t szabadon engedte H�feh�rk�t.

H�feh�rke az erd� m�ly�n r�tal�lt egy kunyh�ra, ahol �ri�si rendetlens�g uralkodott. Kitakar�tott, megf�z�tt, majd f�radtan led�lt aludni. A 7 kis t�rpe lakott a picike kunyh�ban, akik �pp a b�ny�ban dolgoztak.

- Hej ho, hej ho!-�nekelt�k a haza fel� vezet� �ton.

�m a j�kedv�k r�gt�n leleohadt, mikor megl�tt�k, hogy a kunyh�jukban van valaki. Bementek, �s megtal�lt�k H�feh�rk�t, akivel hamar �sszebar�tkoztak.

- Te biztosan Tudor vagy, te meg Vidor. �s ha j�l sejtem, te vagy Szende, te Szundi, te dr�ga, pedig Hapci. Te Kuka vagy, �s akkor te vagy a h�res Morg�-sorolta a hercegn�, miut�n �ttanulm�nyozta az �gyon l�v� nevecsk�ket.

A t�rp�k megengedt�k, hogy H�feh�rke ott maradjon vel�k. �m a gonosz mostoha r�j�tt, hogy �l a hercegn�, m�ghozz� az ed� m�ly�n l�v� kis h�zban. �tv�ltozott cs�f bany�v�, megm�rgezett egy alm�t, majd �tnak indult.

- H�feh�rke, senkinek se nyiss ajt�t! �rted? Nagyon vigy�zz magadra! Nemsok�ra itthon lesz�nk- figyelmeztette az �sszes, aranyos kis t�rpe, kiv�ve Kuka, aki ugye, mint tudjuk nem tudott besz�lni.

- Persze, de menjetek. Mire hazaj�szt�k s�t�k nektek finom s�tit. Ne f�ltsetek, a mostoh�m nem tudja, hogy �n m�g �lek- felelte a dolgos H�feh�rke.

A t�rp�k sok-sok puszilkod�s ut�n elindultak a b�ny�ba. A banya viszont m�r �ton volt.

- Jaj, jaj a l�bam!-hallott egy hangot H�feh�rke kintr�l.

- Mi t�rt�nt any�ka?- k�rdezte sietve.

- Csak a l�bam. Lenn�l olyan sz�ves a h�zban egy poh�r vizet adni nekem?

- Persze, term�szetesen.

H�feh�rke mit sem sejtve be vezette a kunyh�ba az any�k�t.

- Ami�rt ilyen kedves volt�l adok neked egy sz�p, piros alm�t. Tess�k, vedd csak el! �s tudod, hogy ez egy var�zsalma. Harapj bele, �s k�v�nj valamit! �s az teljes�lni fog. Harapj bele!

H�feh�rke beleharapott a m�rgezett alm�ba, majd az alma a tork�n akadt, �s eszm�letlen�l a f�ldre rogyott. Ekkor a kedves kis �llatok, H�feh�rke bar�tai, m�r rohantak a t�rp�k�rt. Akik nyomban rohantak megmenteni a hercegn�t. Ekkora azonban a banya m�r rohant, futott ki nevetve a kis visk�b�l. De a t�rp�k elkapt�k, �s felkergett�k egy hegyre. Onnan pedig a gonosz n�szem�ly a m�lybe zuhant, a nagy es� miatt.

- Meghalt H�feh�rke mostoh�ja!- ki�ltott�k boldogan a t�rp�k.

- Na, �s H�feh�rke, mi lett vele?- mondt�k, majd rohantak a legkedvesebb emberhez akit ismertek.

Azt hitt�k, hogy meghalt H�feh�rke. �vegkopors�ba tett�k, �s siratt�k. de nem volt sz�v�k eltemetni a, m�g holtan is gy�ny�r�, l�nyt. H�napok teltek el, �s ek�zben a kir�lyfi sz�ntelen�l kereste az � hercegn�j�t. �s egy tavazsi napon meg is tal�lta a t�rp�k h�z�ban. Megcs�kolt H�feh�rk�t, aki a szerelemt� forr� cs�k ut�n fel�bredt.

A herceg elvitte a kast�ly�ba, miut�n elb�cs�zott minden kedves t�rp�t�l, �s boldogan �ltek m�g meg nem haltak.