1966. december 15-�n megrend�lt �s gy�szba borult a vil�g. Milli�k siratt�k el az egykori kansasi rikkancsot, aki szabad idej�ben rajz�r�kra j�rogatott, megrajzolta a maga �tletes �llatfigur�it, Mickey egeret, Pluto kuty�t, Donald kacs�t, s mivel sohasem el�gedett meg a r�szeredm�nyekkel - megindult a csillagokig vezet� �ton. Azt mondj�k, hogy Hollywood a maga megafilmjeivel, megaszt�rjaival, n�pszer� m�fajaival, de k�l�n�sk�ppen a Disney-siker legend�j�val r�sze az annyit emlegetett amerikai �lomnak. Walt Disney neve mindm�ig - pedig m�r 2001-et �runk - egybeforr a m�faj m�v�szi t�k�lyre emel�s�vel �s a legerk�lcs�sebb csal�di sz�rakoztat�ssal. Olyan ember �, akinek csillaga sz�ntelen�l f�nyesen ragyog. Rajzfilmjeinek sikere egyed�l�ll�, k�ts�gtelen�l � a rajzfilmm�v�szet egyed�l�ll� mestere. M�g hal�la ut�n is, merthogy birodalma nem omlott �ssze. Disney var�zslatos mesefigur�i az eg�sz vil�gon - New Yorkt�l Toki�ig, P�rizst�l Manil�ig - egykett�re megh�d�tott�k a gyerekek sz�v�t. De akkor azt�n, 1966-ban egy nemes sz�v megsz�nt dobogni. Szalagc�mek a lapokb�l: ,,A vil�g elvesztette kedvenc nagyb�csij�t''. A l�ncdoh�nyos Disney - err�l a szenved�ly�r�l nem tudott leszokni - egy k�s� �szi napon amolyan rutinvizsg�latra jelentkezett orvos�n�l. Mint kider�lt, s�lyos beteg: t�d�daganata van. Walt Disney nem sok�ig nyomta az �gyat. Hat h�ttel a vizsg�lat ut�n elhunyt abban a burbanki St. Joseph k�rh�zban, amely �pp szemben helyezkedett el a Disney-st�di�val. �let�nek utols� perceiben is mintegy k�zel akar maradni a rajzasztal�hoz, h�s�ges munkat�rsaihoz. Hollywoodban szigor� h�rz�rlatot rendeltek el. Emiatt sokan azt rebesgett�k, hogy a var�zsl� nem is halt meg, csak hibern�ltatta mag�t, hogy azt�n v�ratlanul felt�madjon, �s tov�bb dolgozzon. Walt Disney s�rja a glendale-i Forest Green Memorial Park temet�j�ben tal�lhat�. S az�ta a hossz� t�li �jszak�kon a nagysz�l�k �jra �s �jra elmes�lik unok�iknak Walt Disney felemelked�s�nek �s t�nd�kl�s�nek sz�p t�rt�net�t, a klasszikus amerikai sikersztorit a szeg�ny, �gr�lszakadt sr�cr�l, aki kem�ny munk�val, de nagy-nagy elsz�nts�ggal �s elk�peszt� makacss�ggal k�zd�tte be mag�t az aranykapun t�lra. Disney k�pzel�ereje egyszer�en sokkolta az emberek milli�it, �j t�vlatokat nyitott...

Walt Elias Disney Chicag�ban sz�letett sz�z �vvel ezel�tt, 1901. december 5-�n Elias �s Flora Disney negyedik gyerekek�nt. �desapja 1859-ben l�tta meg a napvil�got Kanad�ban. 1970-ben Kansasban t�nik fel, majd a naps�t�tte Florid�ban, ahol k�t nagyobbik gyermeke, Raymond �s Herbert sz�letett. A csal�d 1893-ban Chicag�ban telepszik le. Ebben a v�rosban keresztelt�k meg kisebbik fiukat, Royt, majd Waltert, s v�g�l az egyetlen le�nyukat, Ruthot. Walt �desanyja, Flora Call tan�t�n� volt. Walter mind�ssze �t�ves, amikor �desapja - aki a vas�tn�l is dolgozott, de volt �csmester, seg�dlelk�sz �s narancstermel� - felr�moltatta a b�torokat egy teherg�pkocsira, �s �jra k�lt�z�tt a csal�d. Meg sem �lltak a Missouri �llambeli Marcelina h�szhekt�ros farmj�ig, ahol azt�n Walt reggelt�l estig a magas f�ben hanc�rozhatott. Naphosszat a madarak csicserg�s�t hallgatta, s b�multa a felette elvonul� felh�ket. A farmbeli �lm�nyek elb�v�lt�k, �s m�lyen belev�s�dtek az eml�kezet�be: alkot�saiban ennek a vil�gnak a n�v�ny- �s �llatvil�ga jelenik meg. Nem v�letlen, hogy sikereinek cs�cs�n egy k�s�bbi otthon�nak t�gas udvar�n fel�p�tette a farmbeli f�szer �s cs�r h� m�s�t. A F� utca Disneylandben a marceline-i F� utca nagyban.

Tulajdonk�ppen a farm ihlette alkot�sra. Walt mindenre r�csod�lkozott, minden �rdekelte: a napkelte �pp�gy, mint a naplemente. A farm minden zug�ba bekukkantott, �s minden�tt �jabb �s �jabb felfedez�seket tett. K�l�n�sk�ppen az �llatokhoz vonz�dott. Elkezdett rajzolgatni, csak �gy kedvtel�sb�l. Az �js�gokb�l karikat�r�kat m�solt �t. Ez a tev�kenys�g m�r akkor t�bb volt egyszer� id�t�lt�sn�l, saj�tos menekv�s volt a sanyar� val�s�gb�l. Spahtlival a h�zuk fal�ra rajzolta a farmbeli �llatokat, k�zt�k egy Rupert nev� lovat is.

,,Eml�kszem, h�tesztend�s lehettem, az orvosnak volt egy gy�ny�r� cs�d�re, s arra k�rt, v�zoljam le. Az eredm�ny meglehet�sen sz�rny� lett, de mind a doktor, mind a feles�ge, nagy-nagy �r�m�mre, megdics�rte" - nyilatkozta a m�v�sz 1950-ben.

Walt nemcsak rajzolt, nemcsak az udvarban t�nfergett a ty�kok �s a lib�k k�z�tt. Kem�ny munk�ra is fogt�k, mert az �desapja sz�letett peches ember volt, �gysz�lv�n semmi sem siker�lt neki az �letben. Nem boldogult a farmmal sem, sebt�ben eladta h�t, �s a csal�dot Kansas Citybe k�lt�ztette. Walt ekkor kilenc�ves volt. Royjal rikkancsk�nt dolgozott. Az �js�gkihord�s ut�n - tanul�s napestig. A d�lel�tti sz�netben cukorkaboltban dolgozott. �desapja el�l sok mindent elhallgatott. Nem j�l tette, mert az �reg Disney gyakran el�vette a nadr�gsz�jat. Walt azt sem �rulta el, hogy Roynak olykor a halottaskocsi-mos�sban is seg�dkezik. N�hanapj�n sz�npadon is fell�pett, Charlie Chaplint ut�nozta, m�gpedig el�g �gyesen. �vek m�lt�n nem tudott d�nteni, hogy mi is legyen bel�le: grafikus vagy sz�n�sz? �m amikor gyakornok lett a Gray Advertising Companyn�l, m�r tudta, hogy a sz�n�sz�letnek befellegzett. Itt tal�lkozott Ub Iwerksszel, s �k ketten kaptak a c�gt�l egy hatalmas rajzasztalt, egy�tt dolgoztak sok�ig - teljes egyet�rt�sben. A k�rny�kbeli moziknak egyperces rekl�mfilmeket k�sz�tettek, �js�goknak rajzoltak, s amikor a Kansas City Filmt�rsas�g karikaturist�t keresett, Walt azonnal bel�pett...